A Parlamentben jártunk

 

 

Újpest Önkormányzata szervezésében iskolánk felső tagozatos tanulóinak lehetősége nyílt arra, hogy látogatást tegyen az ország házában. A programon összesen 50 diák vehetett részt, akik lelkesen várták a nagy napot, azaz március 21-ét.

 

Az időjárás sajnos nem kedvezett nekünk, hiszen szinte egész nap szakadt az eső. Ez azonban annak ellenére sem szegte kedvünket, hogy kicsit még várakoznunk kellett a gyönyörű épület előtt. Rajtunk kívül ugyanis sok-sok diák-, illetve turistacsoport szeretett volna bejutni.

 

 

 

 

 

 

Hamarosan megérkezett a program szervezője és idegenvezetőnk is, így végre beléphettünk a Parlament épületébe.

A bejutás azonban – mint azt előre sejtettük – nem ment olyan könnyen, hiszen a biztonsági emberek minden egyes látogatót alaposan átvizsgáltak a belépés előtt. Kis ijedelem támadt akkor, amikor valamelyikünknél „besípolt a rendszer”. Persze aztán hamar rájöttünk, hogy csupán egy-egy elfelejtett kulcscsomó, vagy mobiltelefon lehetett a ludas. J

 

Nagyon örültünk annak, hogy a kabátokat magunkon hagyhattuk, hiszen elég hűvös volt ebben a monumentális épületben. Ám ha még így is fázott valaki, hamarosan elterelték figyelmét az idegenvezető szavai és az a csodálatos látvány, ami közel egy órán keresztül a szeme elé tárult!

 

 

 

 

A bejárattól nem messze, a lépcsősor aljánál tekinthettük meg a Parlament méretarányos makettjét, melyet alkotója 4 millió gyufaszál felhasználásával készített el!

 

 

Gyönyörködve néztük az érdekes alkotást, majd egy kis fordulatot téve lassan elindultunk felfelé a hosszú lépcsősoron. Idegenvezetőnk részletesen beszélt az épület szinte minden egyes részletéről, a gyönyörű színes ablakokról, a kupola aljában elhelyezkedő gyönyörű szobrokról, és természetesen a koronáról is. Érdekes történetet hallgathattunk meg a Szent Koronáról és egy kis betekintést nyerhettünk a rajta található szimbólumok világába.

A korona mellett a Koronaőrség látványa is érdekes színfoltját képezte látogatásunknak, különösen, amikor vezényelt helycseréjüket is végignézhettük.

A hatalmas kupola és az abból aláfüggő ragyogó csillár látványa szinte szédítő volt, különösen, amikor – vezetőnk elmondása nyomán – elképzeltük, milyen érzés kerítheti hatalmába azokat az embereket, akik ennek tisztítását végzik odafönt, a magasban…

 

Utunkon továbbhaladva bejártuk a képviselőház társalgóját is. Itt már érdemes volt a lábunk elé is nézni, hiszen egy gyönyörű, kézi csomózású vörös perzsaszőnyegen lépkedhettünk, melynek hosszúsága, több mint 21, szélessége pedig több mint 7 méter hosszú!

 

 

Látogatásunk utolsó állomása az épület, televízióban talán leggyakrabban látható helyisége, az ülésterem volt, melynek látványa természetesen semmiben sem maradt alul az addig látottaktól.

 

 

 

Gyönyörű, aranyfüsttel bevont falak, kimunkált berendezési tárgyak kápráztattak el bennünket, miközben megpróbáltuk elképzelni, milyen lehet nap, mint nap egy ilyen munkahelyen dolgozni!

 

Végül elérkezett a búcsú ideje és kifelé tartva az épületből szemünkkel próbáltuk még befogadni azt a sok-sok szépséget, ami itt elénk tárult.

Emlékezetünkben elraktározott élményeink és a szervezőktől kapott, névre szóló oklevél segít majd abban, hogy ez az élmény örökre megmaradjon bennünk!

 

Angol anyanyelvi tanárunk beszámolóját itt olvashatjuk.

 

Végezetül még két kép:

 

 

A díszváza a Magyar Parlament felsőházi társalgójában áll. Érdekessége, hogy mintái között magyar írók, költők idézetei, verssorai olvashatók.

 

A búcsú:

 

A lap tetejére