A sítábor csodái
Reggel 10-re a csákányos tetején,
de ha 9-re ott vagy, állhatsz a sor elején.
Hiszen megéri - mondja az oktatód,
együtt utazhattok a felvonón.
Nagyon fáj a sípcsontom,
túl vagyok a végponton.
Sílécet cipelni nehéz,
te sem vagy már merész.
A lábadat nyomja a bakancs,
jól jönne most egy narancs.
Lehet, hogy a bukósisak megvéd,
de társad attól még bevág eléd!
Az öltözés negyed óra,
de már baktatsz oly régóta.
A sípályán csúsznak le az emberek,
bár mi csak nyökögősen megyünk,mint gyerekek.
A piros pálya nagyon durva,
de este az ágy pihe-puha.
Az idő meleg, süt a nap,
szerencsére nem néz apa.
Az étel igazán ízletes,
a konyhások is kedvesek.
A palacsinta a legfinomabb,
de az esés a legkínosabb.
Az oktató mutat egy technikát,
habár nem bírod a munkát.
A vers reméljük tetszett,
és azt is, hogy még megvan a sí bérleted.
A verset írta: Kovács Hanna és segítői:
- Tóth Alexandra
- Tóth Ferenc
- Nagy Dorina
- Nagy Milán
- Nagy Zsombor
- Nagy Benedek
- Nagy Barnabás
- Kovács Máté
- Simon Péter
- Simon Gergő
és pusztán jelenlétével „segítette” munkánkat :
- Hulényi Bendegúz
Ilyen volt a kezdő csoport :)
Ilyen volt a középhaladó csoport :)