Október 23-ai megemlékezés

 

Idén ősszel kissé rendhagyó módon emlékeztünk meg az ’56-os eseményekről. Azt szerettük volna, ha olyan műsor kerül megrendezésre idén, melyben valódi és hiteles beszámolót hallhatunk egy olyan embertől, aki nem csak hallott a forradalomról, hanem saját maga is átélte az eseményeket. Nem kis fejtörést okozott, hogy ki lehet az a személy, aki mindezt hitelesen elénk tudná tárni. Nem volt könnyű a választás, mert nem pusztán száraz tényekre és adatokra voltunk kíváncsiak, hanem valódi élményekre, benyomásokra, tapasztalatokra.

Végül, nagy örömünkre sikerült megtalálnunk a megfelelő személyt Bereczky István személyében, aki átélte mindazt, amiről mi és gyermekeink már csak a történelemkönyvek lapjairól olvashatunk.

Szívesen vállalta a beszélgetést, mi pedig lelkesen vártuk és szerveztük a megemlékezést. Ehhez egy kisebb kiállítás is kapcsolódott, melyet az esemény hetén tekinthettek meg az érdeklődők. Az aulában elhelyezett enteriőrben az ’50-es évekre jellemző bútorok és használati tárgyak kerültek kiállításra.

Ennek színvonalát egy eredeti - ’56 októberében kiadott - napilap is emelte, melynek csodálatosan megsárgult lapjai „tekintettek” ránk az üvegvitrin ajtaja mögül.

A színpadot igyekeztünk a kor szellemében és hangulatában berendezni

Horváth András, 6.b osztályos tanuló és Vincze Zoltánné, Ágota néni részleteket olvas fel egy – az eseményeket átélő – fiú naplójából

Egy rövid videó részlettel próbáltuk képekben is megidézni a forradalom eseményeit

Beszélgetés Bereczky Istvánnal az átélt eseményekről

Gyertyagyújtással emlékeztünk meg a forradalom halottairól

 

Iskolánk igazgatónője, Turnerné Gadó Ágnes egy csokor virággal köszönte meg vendégünknek, hogy elfogadta meghívásunkat

Az ’50-es évek hangulatát idéző enteriőr

 

Végül szeretnénk köszönetet mondani minden technikai dolgozónak, akik munkájukkal hozzájárultak a rendezvény létrejöttéhez.

 

Szurdok Krisztina               Vincze Zoltánné

 

lap tetejére