Magyar Kultúra Napja – 2015. február 22.

 

Az idei Magyar Kultúra Napja egy kicsit rendhagyó módon telt iskolánkban, hiszen - Zsóka néni színjátszó csoportjának köszönhetően - ezúttal egy színdarabot tekinthettek meg tanulóink.

 

Szerencsés választás egy ilyen program, hiszen egy színpadi előadás komoly tartalommal, mondanivalóval bír, és minden esetben valamiféle üzenetet hordoz magában.

 

Eleanor H. Porter csodálatos regényéből színpadra vitt története olyasmit adott a közönségnek, amit megőrizhet néhány órára, napra, hétre, de akár egy egész életre is!

 

„Az élet játéka” egy különleges darab, melynek főhőse egy olyan kislány, akivel – zsenge kora ellenére – sokat „játszott” már az élet.

Játszotta azt a „játékot”, amit valójában a legkevésbé sem lehetne játéknak nevezni.

Sokkal inkább az élet nehézségei, csapásai által magunkon megtapasztalt pusztító erőnek.

 

Ezek hatalmas ereje egy felnőtt embert is leterítenének, akkor mire lehet vajon képes egy 11 éves kislánnyal? És milyen választ adhat egy gyermek az élet megpróbáltatásaira?

 

Választhatja a könnyebbik, ám annál biztosabban a vesztébe sodró utat. A beletörődést, a küzdelem nélküli feladást és végül, a pusztulást.

De dönthet úgy is, hogy az „élet játékára” ő is „játékkal” válaszol, melyben a saját maga képzelete által alkotott világ lesz saját „küzdőtere”. Magával az élettel.

 

Ebben a „játékban” a kislány mindenben, még a legtragikusabb eseményekben is csak a jót keresi, csak azt látja, és nem csak látja, láttatja is.

Láttatja azzal a környezettel, amibe a történet elején belecsöppen, és akik már, mint megkeseredett, az élet küzdelmeibe belefáradt felnőttként tekintenek erre az ártatlan, az élet kegyetlen vigyorára is angyalian mosolygó kislányra.

 

Vajon képes-e egy lélek egész életen át küzdeni?

Vajon mikor törik meg a legedzettebb ember is az élet súlya alatt?

Ha pedig egy tragikus esemény folytán el is bukik, képes lesz-e újra felállni, és tovább harcolni az élet nagy csataterén?

 

Érdekes történet és érdekes kérdések, melyekre mindenkinek magának kell megtalálnia a választ. Mert egy színdarabnak nem kell feltétlenül válaszokat adnia. Sokkal fontosabb, hogy kérdéseket fogalmazzon meg. Ha pedig ezt megtette, akkor mindent megtett!

 

Ez a darab ilyen volt!

 

Köszönjük!

 

Szurdok Krisztina

 

 

Képek a színdarab jeleneteiből: