Sítábor 2016 – Praebichl - Ausztria
Vasárnap reggel 6 óra. Minden csendes. A Karinthy suli előtt azonban készül valami. Sok-sok ember várakozik a csendes esőben. Vajon ételt osztanak? Vagy netán mostantól vasárnap is lesz tanítás? Neeeeeem!
Hurrá megyünk síelni, hallani a kiáltásokat innen is, és onnan is. Az izgatottság szinte mérhető. És valóban. Már kanyarodik is be a buszunk, ami visz minket Ausztriába a jól megérdemelt sítáborunkba.
Kevesebb, mint fél óra alatt bepakoltunk, és már indultunk is. Vasárnap lévén az utakon szinte csak mi száguldunk. Az utazás gyorsan eltelt, és már meg is érkeztünk. Kicsit izgultunk, mert a szállásunkig sehol sem láttunk havat. De szerencsére a sípályákon ott világított a fehér hó. Elfoglaltuk a szobákat, és már öltöztünk is, mert várt minket a pálya.
És hogy milyen is volt ez az öt nap? Íme, pár értékelés a résztvevőktől.
„Gyönyörű volt a táj.”
„Nagyon megszerettem a síelést, szép volt a táj és jókat ettem.”
„Jók voltak a sípályák.”
„Megtanultam síelni! Jó móka volt.”
„Megismerkedtem a carving technikával.”
„Jó volt, hogy ebben az évben végre láttam havat.”
„Le tudtam csúszni a hosszú kék pályán, jó érzés volt.”
„Jó volt, amikor Andi néni bejött hozzánk beszélgetni.”
„A Funslope volt a legizgalmasabb pálya, mert kanyargós, buckás ugratók voltak rajta.”
„Szép hegyek között voltunk, és sokat síeltünk.”
Jövőre várunk benneteket is! Ne hagyd ki!
A sítábor résztvevői
Képgaléria
Prezentáció
Kisfilm
