Comenius program 2009-2011

ANGOL TÁBOR – KESZTHELY 2011

A kétéves Comenius projekt (2009-2011) záró programja a 2011. június 4-8-ig tartó angol nyelvi tábor volt Keszthelyen, ahol a Karinthy Frigyes ÁMK diákjai, tanárai együtt vettek részt az ír partneriskolákkal. A nyelvi fejlesztő foglalkozásokon kívül közös tánctanulás, főzés, sportvetélkedők színesítették a programot.

Vida Alexandra 8.a osztályos tanuló élménybeszámolója:

Mint mindig most is nagy izgalommal vártam az Angol tábort. Nyáron jó esély ez arra, hogy találkozzunk az évzáró óta nem látott osztálytársakkal és sulistársakkal. A madarak most azt csicseregték, hogy nem csak a tanárokkal és az ÁMK-s diákokkal fogunk találkozni, hanem, hogy ír vendégek is jönnek.

A táborba történt megérkezést követően feltérképeztük a szállodát és a szokásos módon ellátogattunk a butiksorra.


Az elkövetkezendő napokban felváltva, hol délelőttönként, hol délutánonként folyt a 2-3 órás tanulás, de volt idő játékra is.


Szerencsére a borús, esős, viharos nyarat erre a hétre felváltotta az igazi nyári napsütötte idő. Így ha csak tehettük napoztunk, fürödtünk a Balatonban vagy Géza bácsi segítségével próbáltuk használni a vízi eszközöket.


Amikor éppen nem a parton voltunk akkor sem unatkoztunk, mert a pihenést követően jöttek a közös programok.


Egyik nap folyamán egy Zumba oktató is eljött, hogy megtanítson minket a Zumba alaplépéseire.


Természetesen a minden éves „Spelling Bee” verseny sem maradhatott el, amelyben csoportokra osztják a tábort és évfolyamok szerint diktálnak angol szavakat, melyekre csak akkor lehet pontot kapni, ha azt hibátlanul leírták. Ilyenkor együtt drukkolunk és hajrázunk csapattársainknak.


Az ír vendégek nagyon kedvesek voltak, sokat kérdezősködtek rólunk, a Balatonról és szokásainkról. Ők is bemutatták egy régi hagyományukat, az ír táncot. Nagyon élveztük a tanulását, mert olyan pörgős, hogy nem lehet lemaradni.


Ezért a táncért cserébe a következő nap főztünk nekik egy igazi magyar főételt, paprikás krumplit.


Egyhamar nem fogom elfelejteni a sürgést-forgást, a könnyes szemeket a hagymapucoláskor és a fiúk igyekezetét a tűzrakáskor.


Az utolsó este a hagyományokhoz híven egy diszkóval zárult, ahol a mi kérésünkre játszották a zenéket.

Miután begyűjtöttük a neveket a táboros pólóra, nagy szívfájdalmak közepette, de immár harmadszorra is elhagytam a keszthelyi hotel bejáratát. Remélem, hogy nem ez volt az utolsó alkalom.

lap tetejére