Tájékoztató az Erkölcstan tantárgyról

A 2013-2014- es tanévben kötelezően bevezetendő Erkölcstan illetve Hit- és Erkölcstan tantárgyak egyik közös feladata, hogy a gyermek értékrendszerét, gondolkodását, viselkedésmódját a közösséghez való viszonyát fejlessze és alakítsa, az európai civilizáció normarendszeréhez igazítva.

2013. szeptembertől az ötödik évfolyamon került bevezetésre, nem osztályozzuk.

Az Erkölcstant az iskola pedagógusai, osztálykeretben tartják, a Hit-és Erkölcstant a választott egyház képviselője a jelentkezéstől függően csoportokban. A két foglalkozás az órarendbe beépítve, egy időben van megtartva. A szülőknek kell választani az iskolai vagy az egyházi foglalkozás közül az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a leendő ötödikeseknek május 9-éig kell visszajuttatni az iskolatitkárhoz. A választás egész tanévre szól, közben nem módosítható. Az idén ötödik évfolyamon tanulók, amennyiben döntésüket a következő tanévtől módosítani szeretnék, írásban kell, hogy jelezzék az iskola igazgatója és az egyház képviselője felé.

 

Iskolánk az Erkölcstan tanítása során a következőket tűzte ki célul:

• alakítjuk gyermekeinknél azon képességeket, amelyek alkalmassá teszik őket a megfelelő életvezetés és értékrend kialakítására, a véleményformálásban és a felelős döntéshozatalban

• azokat az értékeket erősítjük bennük, amelyek a saját és a közösségük érdekeihez igazodnak, miközben fejlődnek azok a pozitív késztetések, amelyek segítenek a jó és arossz felismerésében, a hibák javításában, a bűntudat kezelésében

• célunk az önálló, felelős gondolkodás kialakítása, az empátia, a szolidaritás érzésének erősítése, az érzelmi intelligencia fejlesztése

• a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriákat évről-évre gazdagítjuk, igazodva mindig az életkori sajátosságokhoz, melyek sokszor személyes tapasztalatokon, reflexiókon, véleményalakításon nyugszanak

• a tananyag kiegészülhet ez életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetekkel, mesékkel, mondákkal, filmekkel és digitális formában elérhető egyéb tartalmakkal

• a tanulók aktív, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső résztvevői a tanulási folyamatnak

• a tanórák szerkezete részben eltér a megszokott metódustól, hangsúly a gyerekek interakcióján van, a bevált kommunikatív és kooperatív módszerek alkalmazásával (projektmunka, önkifejező alkotás, vita, szerepjáték, helyzetgyakorlat, esetelemzés, irodalmi vagy képzőművészeti alkotás elemzése stb.)

• fontos szempont, hogy a gyermekek pozitív megerősítést kapjanak a kialakulóban lévőértékekről az egyéni vagy csoportos értékelésnél, projektfeladatoknál, kooperációs munkánál

A tananyag az egyénből indul ki, majd a társas kapcsolatok világán át a közösségbe érkezik, végül kilép a társadalmi környezetbe.

5-6. évfolyam

Ebben az életszakaszban megerősödik a távlatos időszemlélet, alapot kínál ahhoz, hogy fokozatosan kialakuljon a közös európai és a magyar múlt öröksége iránti megbecsülés.

 A fejlődésbeli váltásnak köszönhetően a gyerekekben az előre látás képessége egyre inkább kialakul, ami a másokért való felelősségvállalás, a környezettudatos életmód, a kezdeményező képesség és a vállalkozói kompetencia megalapozása lehet.

 Ekkor már megélt tapasztalataik vannak a gyerekeknek a jogok és a kötelezettségek közötti kapcsolatról, így az önismeret, a társas kultúra, a demokráciaára nevelés alapjaiul szolgálhatnak.

Ezekben az években az érdek és érték konfliktusok felismeréséhez és feldolgozásához is jó alap kínálkozik. Az elkövetett hibák vagy rossz döntések miatt bekövetkező károk enyhítéséről, a jóvátételről és a jó visszaállításának lehetőségéről való gondolkodást erősíthetjük. A konfliktusok elemzése során felmutathatjuk, erősíthetjük a problémák erőszakmentes konstruktív és morálisan elfogadható kezelésének mintáit. A tanulók szociálisérzékenységét fejleszthetjük.

A szabad beszélgetés elősegíti a tanulókat foglalkoztató kérdések felszínre hozatalát, a kételyek megfogalmazását, és a közös válaszkeresést.

Néhány fontosabb kérdéskör, amely a tanórákon felmerülhet:

•  Az egyén saját testi, lelki változásaira való figyelemirányítás, az önmagukért való felelősség érzésének erősítése.

• A közösséghez tartozás fontosságának megértése.

• Kortárscsoport negatív és pozitív hatásai.

•  A saját kapcsolati háló szerkezetének tudatosítása, benne a kortárscsoportok hangsúlyos szerepe. Az osztályban felmerülő előítéletek és sztereotípiák kezelése.

• A szociális érzékenység fejlesztése, az etnikai és vallási sokszínűség tudatosítása.

• A modern  technika, média viselkedést befolyásoló hatása.

• Kié a köztulajdon? Hogyan használható, miként védhető meg?

• Bárkiből lehet művész? Hozzám melyik művészeti terület áll legközelebb és miért?

 

A feldolgozás során alkalmazott módszerek:

Beszélgetés, vita-érvelés technikák (disputa), drámapedagógiai eszközök (helyzetgyakorlatok, szerepjátékok, drámajátékok), kooperatív technikák, projekt munka, filmek-képek-irodalmi alkotások elemzése, esetelemzések stb.