Tájékoztató az Erkölcstan tantárgyról

A 2013-2014- es tanévben kötelezően bevezetendő Erkölcstan illetve Hit- és Erkölcstan tantárgyak egyik közös feladata, hogy a gyermek értékrendszerét, gondolkodását, viselkedésmódját a közösséghez való viszonyát fejlessze és alakítsa, az európai civilizáció normarendszeréhez igazítva.

Szeptembertől az első és ötödik évfolyamon vezettük be felmenő rendszerben, nem osztályozzuk.

Az Erkölcstant az osztálytanítók osztálykeretben tartják, a Hit-és Erkölcstant a választott egyház képviselője a jelentkezéstől függően csoportokban. A két foglalkozás az órarendbe beépítve, egy időben van megtartva. A szülőknek kell választani az iskolai vagy az egyházi foglalkozás közül az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot a leendő elsősöknek május 9-éig kell visszajuttatni az iskolatitkárhoz. A választás egész tanévre szól, közben nem módosítható. Az idén első évfolyamon tanulók, amennyiben döntésüket a következő tanévtől módosítani szeretnék, írásban kell, hogy jelezzék az iskola igazgatója és az egyház képviselője felé.

Iskolánk az Erkölcstan tanítása során a következőket tűzte ki célul:

• alakítjuk gyermekeinknél azon képességeket, amelyek alkalmassá teszik őket a megfelelő életvezetés és értékrend kialakítására, a véleményformálásban és a felelős döntéshozatalban

• azokat az értékeket erősítjük bennük, amelyek a saját és a közösségük érdekeihez igazodnak, miközben fejlődnek azok a pozitív késztetések, amelyek segítenek a jó és arossz felismerésében, a hibák javításában, a bűntudat kezelésében

• célunk az önálló, felelős gondolkodás kialakítása, az empátia, a szolidaritás érzésének erősítése, az érzelmi intelligencia fejlesztése

• a magatartást meghatározó erkölcsi kategóriákat évről-évre gazdagítjuk, igazodva mindig az életkori sajátosságokhoz, melyek sokszor személyes tapasztalatokon, reflexiókon, véleményalakításon nyugszanak

• a tananyag kiegészülhet ez életkornak megfelelő erkölcsi kérdéseket felvető történetekkel, mesékkel, mondákkal, filmekkel és digitális formában elérhető egyéb tartalmakkal

• a tanulók aktív, kérdező, mérlegelő, próbálkozó, vitatkozó és útkereső résztvevői a tanulási folyamatnak

• a tanórák szerkezete részben eltér a megszokott metódustól, hangsúly a gyerekek interakcióján van, a bevált kommunikatív és kooperatív módszerek alkalmazásával (projektmunka, önkifejező alkotás, vita, szerepjáték, helyzetgyakorlat, esetelemzés, irodalmi vagy képzőművészeti alkotás elemzése stb.)

• fontos szempont, hogy a gyermekek pozitív megerősítést kapjanak a kialakulóban lévőértékekről az egyéni vagy csoportos értékelésnél, projektfeladatoknál, kooperációs munkánál

1-2. évfolyam céljai, feladatai

Az erkölcstan órákat az osztálytanítók tartják.

Az alapvető viselkedési normák az iskolába lépés idejére kezdenek rögzülni a gyerekekben, képesek érzelmeik, késztetéseik, mozgásuk, választásaik ellenőrzésére, vagyis az önkontrollra. Felerősödnek a versengések az együttműködést igénylő helyzetekben átélt sikerek és kudarcok nyomán. Felerősödik a külső visszajelzések szerepe, hatása. Ez mind jó alap az önismeret és a társas kultúra tudatos fejlesztésére, emberi viszonyok megismerése, amelyben erkölcsi döntések elé kerülnek.

Idegrendszerük működését még az agyuk érzelmi-indulati életet szabályozó központja uralja, ezért a felvetődő erkölcsi kérdéseket mindig valamilyen konkrét élményhez kapcsolva dolgozzuk fel, például egy mese, vagy egy konkrét eset kapcsán. Így tudjuk szorongásaikat, esetleges félelmeiket kezelni.

 Ennek a korosztálynak mindenekelőtt állandóságra és érzelmi biztonságra van szüksége a fejlődéshez. A társas helyzeteken belülinézőpontváltás, hol egyik, hol másik szerepbe helyezkedve, már az ő esetükben is jól gyakorolható, előkészítve az empátia és az érvelő vita képességének későbbi kisalakulását.

A tananyag az egyénből indul ki, majd a társas kapcsolatok világán át a közösségbe érkezik, végül kilép a társadalmi környezetbe.

Főbb módszerek:

- beszélgetés, irodalmi művekben megjelenő helyzetekről, érzésekről, dilemmákról,

- mesék, versek, történetek képekben megjelenő szituációkról,

- játékok bemelegítéssel, témára hangolással, sok mozgással,

- szituációs játékok, dramatizálás,

- vizuális megjelenítés: rajzok, fotók, festmények, mint illusztrációk,

- alkotó, kreatív feladatok: rajzolás, színezés, kézműves tevékenység.